Korábbi díjazottak

Szabadics Anita

Táj- és kertépítész vezető tervező, műemlékvédelmi szakmérnök, műemléki szakértő történeti kertek szakterületen.

Történeti kertek, műemléki környezetek tájépítészeti tervezésével, kutatásával foglalkozik, valamint 2014 óta a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram műszaki és tudományos előkészítéséért felelős részlegét vezeti, a NÖF Nonprofit Kft. Műemlék-fejlesztési Főosztályának vezetője. Az örökségvédelmi rendszer intézményeiben számos műemléki helyszín helyreállításban vett részt tájépítész tervezőként, több jelentős történeti kertünknek volt kutatója és tervezője.

1999-2001 között elvégezte Budapesti Műszaki Egyetem Műemlékvédelmi Szakmérnöki képzését és műemlékvédelmi szakmérnöki képesítést kapott. 2007-2011-ig a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítész Karának Kertépítészeti Műemlékvédelem Szakirányán a Műemléki tervezés tárgyfelelős oktatója volt.

2014 őszétől a Műemléki Örökségvédelmi Főosztály vezetője volt. 2015-től a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ részeként folytatta munkáját és a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram előkészítését látta el. 2017 októberétől a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram megvalósítására létrehozott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft dolgozójaként a program műszaki és tudományos előkészítéséért felelős részleget vezette, jelenleg a NÖF Nonprofit Kft. Műemlék-fejlesztési Főosztályának vezetője.

Munkája során kiemelt figyelmet fordít a helyszín örökségi értékeinek megőrzésére, a rejtett értékek kibontására, azok hiteles bemutatására.
 

Wittinger Zoltán

Wittinger Zoltán 1990-ben diplomázott a Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, Magasépítő Szakán, majd tanulmányait Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Karán folytatta, ahol 1994-ben szerzett építészmérnöki diplomát.

Első munkahelye Ekler Dezső építészirodája volt, majd 1998-ban lépett be az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK ) munkatársai közé, és azóta is ezen intézmény jogutódjainak alkalmazottja; jelenleg az Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nkft, Műemlékfejlesztési Főosztály, Tervezési Osztály vezetője. 

Építész tervezői munkái egy részét önálló tervezőként jegyzi, de emellett alkotásai jelentős részét szoros együttműködésben hozza létre kollégáival; pályájának meghatározó része az olyan közös mű, amelyben építészként meghatározó irányító és alkotó munkát végzett.

A Wittinger Zoltán kimagasló szakmai tevékenységének sajátja, az általa jegyzett felújítások közös tulajdonsága a rendkívül magas szintű tervminőség, valamint a megvalósulási szakaszban az intenzív művezetés, amelynek során mind a beruházó, mind a tervező, mind a kivitelező partnerekkel olyan szoros munkakapcsolatot alkot, amelynek révén a beruházások, felújítások kimagasló építészeti és műemlékvédelmi minőségben valósulhatnak meg.

Dr. Bozóki Lajos

Dr. Bozóki Lajos művészettörténész, műemléki szakértő, a hazai műemléki kutatás kiváló szakembere. 1993-ban kezdte műemlékvédelmi pályáját az Országos Műemlékvédelmi Hivatalban és ettől fogva folyamatosan a műemlékvédelem állami hivatalaiban és annak utód szervezeteiben dolgozik. Jelenleg a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. művészettörténész-kutatója. Szakmai érdeklődésének fókuszában a középkor és ezen belül a várak építészete áll. Visegrád mellett kutatta az egri várat, az egervári és a letenyei kastélyt, az egri érseki palotát, valamint olyan jelentős középkori emlékeinket, mint a zsámbéki premontrei romtemplomot vagy a bélapátfalvai ciszterci apátsági templomot.

Több tudományos kutatási projektben vett részt, így a magyarországi kőfaragvány töredékeket katalogizáló Lapidarium Hungaricum programban, vagy például a 2000–2004 között a franciaországi Senlis, Saint Frambourg templomának régészeti feltárásában, falkutatásában és tudományos feldolgozásában. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a budai királyi palotában a Szent István terem rekonstrukciójához kapcsolódóan végzett épületkutatást.

Kutatási eredményeit, a középkori kőfaragványok feldolgozása során szerzett tapasztalatait, a középkori épületek kutatásához, feldolgozásához kapcsolódó megfigyeléseit, a kutatás módszertanát rendszeres publikációkban ismerteti.

Dr. Fejérdy Tamás

1976-tól nyugdíjazásáig dolgozott az állami műemlékvédelem intézményeinél, melyeknek évtizedeken keresztül alelnöke, egy rövid időszakra elnöke volt. Jelentős szerepet játszott a kulturális örökség védelméről és a világörökségi törvény kezdeményezésében és megalkotásában.

Hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt elismert szakértője a műemlékvédelemnek, hazai és nemzetközi konferenciák nélkülözhetetlen résztvevője, publikációs tevékenysége sokoldalú és gazdag.

1983 óta tagja az ICOMOS-nak (Internatiolan Council on Monuments and Sites), a Magyar Nemzeti Bizottságnak több cikluson keresztül volt elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke. 2005-2008-ig a Nemzetközi Bizottság alelnöke, jelenleg tiszteletbeli tagja. 2002-2003-ban Magyarország képviseletében az UNESCO Világörökség Bizottság soros elnöki tisztét töltötte be, 2006-2010-ig az Europa Nostra-díj műemlékhelyreállítási pályázati zsűrijének, 2010-2016-ig az Europa Nostra Tanácsának tagja.

Tanít a Budapesti Műszaki Egyetem posztgraduális műemlékvédelmi kurzusán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem speciális kurzusain, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, az ISES Alapítvány Kulturális Örökség Menedzsment és Fenntartható Fejlődés kurzusain, a kőszegi UNESCO tanszék munkatársa.

Gazdag életútja során különösen jelentős szerepet játszott a magyar műemlékvédelem nemzetközi elismertetésében.
 

Tahi-Tóth Ilona

Tahi-Tóth Ilona pályája lassan öt évtizedet ível át, amely idő alatt tervezőként kezdte szakmai útját, később pedig a műemléki hivatalban dolgozott, mint műemlék felügyelő. Munkája során érvényesíteni tudta példa értékű szakmai tudását és szakemberi kvalitásait. 2012 óta nyugdíjas szakértőként számos kiemelt műemlék felújításában továbbra is közreműködik, mint tervező vagy mint műemlék szakértő.

Több meghatározó és kiemelt műemlék épület helyreállításán dolgozott, figyelme minden részletre kiterjedt és ügyelt a minőségre. Ilyen volt például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vagy a Rumbach Sebestyén utcai Zsinagóga. 2014-ben a Millenniumi Földalatti Vasút tervezett rekonstrukciós munkáival összefüggő hatástanulmány örökségvédelmi munkarészét készítette el. Az Andrássy úti Hotel Moments esetében, ahol műemléki szakértőként vett részt, jól megfigyelhető, hogy a műemlék felújítása során hitelesen integrálta a kortárs építészetet.

Tahi-Tóth Ilona egyszerre mentor, oktató és gondolkodó személy. Budapest Főváros Terézváros főépítésze által működtetett tervtanács tagjaként szakmai felkészültsége, tág tudása és szakmai elszántsága meghatározó része volt az ott zajló munkájának. Személyében egy a szakmája iránt elhivatott, szenvedélyes kollégát ismerhetünk. Szerteágazó tudásával, archív fotóival, részletismeretével a zsűri minden ülését nagyban segítette. Kitartó és hiteles munkájának köszönhetően Budapest épített környezete sokat gazdagodott.

Deák Zoltán

Több mint négy évtizedes pályafutása jelentős részét a műemlékvédelem állami intézményeinél töltötte, de azóta is aktív, jelenleg vezető tervezőként jeles műemlék-helyreállításokat tervez, végigkísérve a megújulás teljes folyamatát. Hatalmas tudása ellenére szerény, szakmailag elkötelezett, minden véleményt meghallgat, figyelembe vesz. Emberileg és szakmailag egyaránt tisztességes, mind a tervezésnél mind a kivitelezésnél a műemléki értéket veszi alapul, ennek rendel alá mindent.

Jelentős munkái: a Budavári Nagyboldogasszony templom felújítása (2004-2012), a visegrádi királyi palota helyreállítása (a lakópalota és a kápolna rekonstrukciója elkészült, a következő feladat az északi és a nyugati szárny tervezése), a budai várban a volt Honvéd Főparancsnokság használhatóvá tétele (2014), a kőszegi zsinagóga és a Bálház helyreállításának tervezési munkái (2017-2018), a Lánchíd és a váralagút helyreállításának tervei valamint a kőbányai Szent László Plébánia épületének átalakítása (2011-től, több ütemben), amely 2016-ban Pro Architectura díjban részesült.

Dobosyné Antal Anna

A műemlékvédelmi szakmérnöki képzés elvégzése után az állami műemlékvédelem intézményeinél dolgozott, a műemlékek különösen sérülékeny elemével, a népi építészet megóvásával foglalkozott. A Miniszterelnökség munkatársaként a Népi Építészeti Program pályázati feltételeinek kidolgozása nagymértékben köszönhető neki.

Szakmai tevékenységét kiemelkedővé teszi a magyarországi nemzetiségek népi építészetének folyamatos kutatása, publikálása. Kiemelkedő jelentőségű a soknemzetiségű dél-dunántúli tájegység népi építészeti emlékeinek folyamatos kutatása és feltárása, amely eredményeként felszínre kerültek a XVII. században betelepített német nemzetiségi települések építési szokásai, amelyet a „FACHWERK a Schwäbische Türkei területén” című forrás értékű kötetében összegzett, és amely a nemzetközi szakma érdeklődését is felkeltette.

Meghatározó érdeme a Békési Népi Építészeti Tanácskozások újraindítása és a szakmai szemlélet kiterjesztése a határon túli magyar területek értékvédelmének szakmai fókuszba kerülésében. A szakterület minden meghatározó szakmai szervezetében aktív szerepet vállal. A Magyarországi Tájházak Szövetségében kifejtett tudományos és gyakorlati tevékenysége 2000 óta meghatározó. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Népi Építészeti Szakbizottságának elnöke, a Békési Népi Építészeti Tanácskozások konferenciaköteteinek szerkesztője, de számos más jelentős kiadványokban is jelentek meg cikkei. A Hungarikum Bizottság, a Magyar Geopark Bizottság tagja.

Dr. Veöreös András

Pályája diplomázása óta kötődik szorosan a műemlékvédelem területéhez. Győr-Moson-Sopron megye műemléki szakügyintézőjeként folyamatosan jelen van a műemlékvédelem hivatali apparátusában, szakmai munkássága jelentős.

1998-2008-ig doktorandusz majd tanársegéd volt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszékén, 2005-ben a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Építéstani Tanszékén és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának Kertművészeti Tanszékén volt meghívott előadó. 2001 májusa óta egyetemi docens a győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékén. Oktatott tárgyai: egyetemes és magyar építészettörténet, műemlékvédelem, épületszerkezet-történet, szakdolgozat-diplomatervezés. A győri Hild József Építőipari Szakközépiskola műemlék-fenntartó technikusi képzésében is vállalt feladatokat. Jelenleg a Széchenyi Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszékének vezetője.

Kiemelkedő szerepet vállalt és vállal a műemlékvédelem szakmai színvonalának megőrzéséért, mind a napi munkában mind a felsőoktatásban. Sokat tesz műemlékvédelmünk nemzetközi képviseletéért, megismertetéséért. 2008 óta az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tagja, 2015-től főtitkára.

Munkásságából kiemelendő az oktatás, az elmélet és a gyakorlat egysége, amely a műemlékvédelem utánpótlásához járul hozzá. Jelentős műemlék-felmérési tevékenysége, főleg a határon túli területeken (Burgenland). Konferenciákat szervez, előadásokat tart és rendszeresen publikál. Mindezek a műemlékvédelem aktuális problémáit érintik, amelyeket nagy figyelemmel és elismeréssel követ a szakma.

Tevékenységével a nyugat-magyarországi régió egyik vezető műemlékvédelmi szakemberévé vált, egyúttal a generációváltás ígéretes példája.